Jön az óraátállítás – de miért kell még mindig ezzel foglalkozni?

Évente kétszer, március és október végén Magyarországon is felizzanak a viták arról, hogy van-e értelme az óraátállításnak, s ha ez tényleg megszűnik, akkor a téli vagy a nyári időszámítást vezessük-e be véglegesen.

Ezen a hétvégén is eljön a pillanat, hiszen

így időlegesen elveszítünk 60 percet az életünkből. Tehát aznap sötétebb lesz, amikor felébredünk, de este tovább lesz világos.

Előnyei és hátrányai is vannak az óraátállításnak

Elsőként Amerikában állították át az órákat 1916-ban, ezzel vezették be a nyári időszámítást. Az USA-t később a Föld számos országa is követte, beleértve Magyarországot is; nálunk azonban nem alkalmazták folyamatosan, voltak olyan évek, amikor nem tekertük a mutatókat. Az Európai Unió 1997-ben szabályozta és egységesítette az óraátállítás kérdését.

Energiatakarékossági okok indokolták a lépést, s felvetődött előnyként, hogy a nyári időszakban tovább lehet szabadtéri programokat szervezni, hiszen később sötétedik be, s állítólag a bűncselekmények száma is csökkent, legalábbis az Egyesült Államokban. Ám az utóbbi években egyre gyakrabban lehet hallani a procedúra hátrányairól is.

2018-ban az EU-ban közvélemény-kutatást is tartottak az óraátállításról, a többség – különösen Magyarországon – a törlést támogatta. A tagállamoknak eredetileg 2021-ig kellett volna dönteniük, hogy melyik időszámítást fogják választani, de a koronavírus-járvány elsöpörte az órareformot. Brüsszel azonban nem adta fel a tervét, a legújabb határidő 2024.

A lakosság a nyári időszámítást tartja jobbnak

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként a 2021. február 25-i Kormányinfón szóba hozta a kérdést. Azt mondta, Magyarország nyitott arra, hogy ha az európai uniós többség egyetért, akkor eltöröljék az óraátállítást; de egyedül nem hozhat ilyen döntést, s kijelentette, a kormány – a lakosság többségével megegyezően – a nyári időszámítást tartja jobbnak. 

A Magyar Alvás Szövetség főtitkára úgy véli, az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni. A tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, ez idővel 19 percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el.

G. Németh György korábban azt mondta, megérzi a szervezetünk,

A Magyar Alvás Szövetség szerint az órákat nem érdemes állítgatni, sem a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legészszerűbb döntés egészségügyi szempontból. Véleményük szerint a tevékeny óráink a természetes fényt igénylik, s ennek szerintük a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább.

Ezért ha tényleg döntenünk kell egy-két éven belül, komoly viták várhatóak a társadalmon belül.

Nyitókép: Hosszú expozíciós idővel készült képen átállítja karórájának mutatóit egy nő 2021. október 30-án. A téli időszámítás október 31-én kezdődik, az órákat hajnali háromkor kettő órára kell visszaállítani.MTI/Mónus Márton